csanádi Szent Györgyről nevezett székeskáptalan: A püspökséggel együtt alapították, első knk-jai a Szt Gellért körüli szerz-ek, később egyhm-s papok. Számuk az első időkben 12-re tehető. 1226: a pp. és a ~ III. Honorius p-tól egyh. javadalmakat kért. 1232: nagyprép-ját, 1270: őr-, 1289: éneklő-, 1299: olvasóknk-ját említik. Már a tatárdúlás (1241-42) előtt hiteleshely, legkorábbi emléke egy 1239: kelt okl.  A 15. sz: a 4 →dignitason kívül temesi, orodi, marosontúli, torontáli, sebesi és krassói főesp-t és egyéb knk-okat említettek. Birtokait 1529: Török Bálint kezdte elvenni, 1536-1550: Perusich Gáspár csanádi várkapitány a törököknél is jobban pusztította. 1550: Csanád elestekor a knk-ok elmenekültek és nem is tértek vissza, a ~ feloszlott. Birtokait 1556: I. Ferdinánd világiaknak adományozta. Levtára Mohács után az erdélyi fejed. kezébe, 1604: az aradi levtárral együtt Gyulafehérvárra került.  - Pecsétje. A kk.  kör alakú (44 mm) pecsétképén a sárkánnyal harcoló Szt György feje födetlen, ruháját öv szorítja össze. Jobbjával hosszú lándzsát döf a ló lábainál vonagló pikkelyes testű sárkány szájába. A pecsét magas peremébe fölül ütött mélyedés a tipárium fülének a lenyomat készítésekor hagyott nyoma. Gótikus majuszkulás körirata pontsorok között: SIGILLVM • CAPITVLI • ECCLESIE • CENADIENSIS. - 1723. VIII. 7: Nádasy pp. kérésére III. Károly kir. Szegeden, a ppség ideigl. székhelyén a Szt Dömötör tp-ban 4 stallummal újjáélesztette. 400-650 Ft évi fizetést biztosított a knk-oknak. 1724. I. 27: a csonka ~t ismét fölruházta hiteleshelyi jogokkal. A pp. az őt illető tized negyedrészét átengedte a ~nak, mely 1740: Temesvárra költözött. 1757: első knk-ja nagyprép. rangot kapott. 1758: a pp. és a kápt. adományából az 5., Mária Terézia kirnő-éből a 6. stallumot is megalapították. 1821: I. Ferenc megszüntetve a fizetést, Parácot, Ságot és Sztáncsófalvát (Temes vm.) adta a ~nak javadalmul. 1871: Bonnaz Sándor pp. 100.000 Ft-os alapítványt tett 2 újabb stallum javára. - 1900: tagjai a nagyprép., olvasó-, éneklő- és őrknk, szegyh. főesp., ifjabb knk., Bonnaz-alapítványi idősb és ifjabb knk. 1923: az egyhm. mo-i részének székhelye Szeged lett, itt 1941. VI. 14: 6 stallummal újra létrehozták a csanádi székeskáptalant, védősztje Szt Gellért. Tagjai: Raskó Sándor nagyprép., Barmos György, Becker Vendel, Sopsich János, Halász Pál, Csepregi Imre. 1948: a nagyprép-on kívül 4 knk-ja volt. 1982 u. →szeged-csanádi székeskáptalan **

Jerney 1855:42. - Rupp III:48. - Pallas IV:706. - Kiss-Sziklay II:900. - CSJE 1992. -Takács 1992:52.